babiez - A BABABARÁT ÁRUHÁZ

A könyvekből nem lehet gyereket nevelni – elég gyakran szoktuk hallani ezt a kijelentést, és be kell vallani, hogy elég nagy a valóság alapja. Bár kétség nem fér hozzá, hogy a szakkönyvekben leírtak önmagukért beszélnek, és valóban nagyon hasznos és eredményes is lenne, ha azokat tudnánk követni. Mi sajnos Lilla lányommal nem tudtuk. Már ami az alvást illeti. Első pillanattól kezdve a csöpp lányom ölben aludt el, a kiságyat nem volt hajlandó pihenőhelynek tekinteni. Napközben nem volt különösebb probléma jól el volt a kiságyban, nézelődött benne, gügyögött, de elaludni akkor sem tudott, amikor rendkívül álmos volt. A babakocsi ezzel szemben sokkal nagyobb népszerűségnek örvendett.

A babakellékek beszerzése számomra igazi kalandot jelentettek. Örömmel, lelkesen, és tele vidámsággal vágtam neki a vásárlási napoknak, és amikor valamit nem sikerült beszerezni, nem voltam csalódott, hanem lehetőségként éltem meg, hogy újra neki vághatok a kalandnak. A legizgalmasabb a babakocsi vásárlás volt. Sok ismerősömtől hallottam, azt, hogy a babakocsi vásárlás nem egyesezrű dolog, azonban nekünk egyszerűnek tűnt.

A szülésen viszonylag gyorsan és könnyen átestem, hála Istennek nem voltak komplikációk. Egészséges, 3400 grammos kisfiúnak adtam életet, egy ködös novemberi hajnalon. Ha visszagondolok a szülés körülményeire, azt mondhatom, hogy simán ki lehet bírni. A szülés utái időszak már egy kicsit nehezebb volt számomra, ugyanis egy szerencsétlen balesetnek köszönhetően nem volt szabad hajolnom, és emelnem sem, főleg az első három hétben.

A babaszoba berendezése az utolsó pillanatban készült el. Úgy terveztük, hogy nem csinálunk nagy dolgot a babaszoba elkészítéséből, mivel idővel úgyis át akarjuk alakítani az emeletet, ezért csupán egy kis hangulatos, otthonos babaszobát rendeztünk be. A pocak lakóról tudtuk, hogy kislány, de nem törekedtünk a habos-babos rozsaszín szobára. Sőt, inkább az egyszerű, visszafogott, de mégis vidám szobát képzeltünk el, ami végül az utolsó pillanatban el is készült.

Manapság annyiféle eszköz van, amivel a kisbabánkat kényeztetni tudjuk, és egyidőben saját magunknak is időt tudtunk varázsolni. Az újdonsült anyukák tudják csak igazán értékelni azt a röpke tíz percet, amikor nyugodtan leülhetnek és elfogyaszthatják a kávéjukat, vagy akár azt fél órát, amikor a konyhába valami finomságot összedobhatnak. Egy időben a beto hinták voltak a nagymenők, bevallom nálunk is sokszor jól fogott, amikor egy-egy hiszti folyamán a hintába mély álomba merült Panna lányom. De a favorit az az összecsukható hintázóágy volt.
A nővéreméktől kaptuk ajándékba az összecsukható hintázóágyat. Kint élnek Angilába, nekik nincs gyerekük, így az én kislányom lett az ő szemefénye is. A nővérem az ajándékozás nagymestere, mindig olyan jól ráérez, hogy kinek mit kell ajándékba adni, hogy az valami elképesztő. Az összecsukható hintázóágy is a lehető legjobb ajándék volt, amit kaphattunk tőle.

A kislányom viszonylag hamar megtanult járni. Esténként azzal szórakoztunk, hogy csalogattuk A pontból B pontba valami kis színes játékkal. Olyan aranyos volt a kistotyogó, ahogyan a bizonytalan lépteivel neki indult megtenni az előtte álló utat, próbált egyensúlyozni, és amikor már teljesen elbizonytalanodott lehuppant. Csodálatos esték voltak. Visszagondolva jövünk rá, hogy milyen gyorsan telik, az idő, milyen hamar felnőnek!

A babalátógatok van, amikor örömet tudnak szerezni, és van, amikor pont rosszkor érkeznek. Hát nekünk volt részünk mindkettőből. Soha el nem felejtem alig vártam, hogy haza menjünk a korházból és végre a mi kis otthonunkban legyünk, csak mi hárman, a férjem, a kisfiam és én. Ez nem egészen így alakult, mivel nehezen szültem, és a szülés utáni lábadozás is sok időbe telt, ezért anyukám az első két hetet nálunk töltötte. Mondjuk ezzel úgy nem is volt gond, nagyon rugalmas volt, maximálisan alkalmazkodott hozzánk, csak azt csinálta amire kértük, és inkább a házkörüli teendőket végezte, főzés, takarítás, mosás stb., a babaápolást ránk hagyta teljesen.

A babalátógatok van, amikor örömet tudnak szerezni, és van, amikor pont rosszkor érkeznek. Hát nekünk volt részünk mindkettőből. Soha el nem felejtem alig vártam, hogy haza menjünk a korházból és végre a mi kis otthonunkban legyünk, csak mi hárman, a férjem, a kisfiam és én. Ez nem egészen így alakult, mivel nehezen szültem, és a szülés utáni lábadozás is sok időbe telt, ezért anyukám az első két hetet nálunk töltötte. Mondjuk ezzel úgy nem is volt gond, nagyon rugalmas volt, maximálisan alkalmazkodott hozzánk, csak azt csinálta amire kértük, és inkább a házkörüli teendőket végezte, főzés, takarítás, mosás stb., a babaápolást ránk hagyta teljesen.

A fogzás időszaka minden kisbaba életében a legkellemetlenebb periódus. Személy szerint mi azt kell mondanom szerencsések voltunk, mert Lillának hamar és viszonylag könnyen kibújtak a fogacskái. Utána olvastam részletesen a fogzási időszak minden lépésnek, és amint észrevettem, hogy erőteljesebben kezd nyáladzani, és folyamatosan rágna tudtam, hogy beléptünk a kellemetlen időszakba. Ami végső soron nem is volt olyan kellemetlen.

Amikor szülővé válik az ember sok minden megváltozik körülötte, átalakul az értékrendje, megváltoznak a hétköznapok. Én bevallom őszintén féltem ettől az új szereptől, de ugyanakkor mérhetetlen boldogság is hatalmába kerített. Igyekeztem mindent jól csinálni, minden babakelléket beszerezni már pici érkezése előtt. Nagyjából sikerült is, azonban a babaápolási termékek között teljesen elvesztem. Nem tudtam milyen babaolajat, törlőkendőt, popsokrémet vásároljak, hogy azok ne okozzanak bőrirritációt. Ugye kezdő anyukaként én is mindent összeolvastam és számomra ez volt az egyik probléma, hogy biztosan jó baba kozmetikumokat vegyek. Sikerült.