babiez - A BABABARÁT ÁRUHÁZ |

babiez - A BABABARÁT ÁRUHÁZ

BS - Baby EinsteinBS - OBALLBS - Disney Babynattou szilikonhappy planetpm plüssavent mellszívóheritage beeeko p&m sandypm royal pinkpm spamelamin setP&m comfypm cloudjibot+jasie 2022pm crosspm up 2022pm aerostreet+ summer silverp&m activitypm utazóágyp&m street+ air újkeeeperp&m warmyp&m roverII NATTOU - PiupiuNANIAP&M MemoryP&M AutósülésekPapoo

Üdvözlünk a babiez bababarát webáruházban!

 

 

Kedves Látogató!

Szeretettel köszöntünk a babiez bababolt oldalán, már nagyon vártunk! Örülünk, hogy nálunk jársz, mert ez azt jelenti, hogy te is tagja vagy (vagy hamarosan tagja leszel) annak a szuper kis társaságnak, akiket úgy hívnak: szülők. Érdekes, sokszínű csapatról van szó, egyvalamiben azonban mind nagyon hasonlítanak. Mindannyian a legjobbat akarják a gyermeküknek. És mi sem vagyunk ezzel másként! Bababoltunk azért jött létre, hogy egy helyen elérhető legyen mindaz, ami a kisbabás, kisgyermekes időszak elengedhetetlen felszerelése, kelléke vagy kiegészítője.

Kínálatunkban csak magas minőségű, megbízható termékeket találsz. A választékot folyamatosan alakítjuk és bővítjük, hogy nálunk valóban mindenki megtalálhassa azt, amit keres. Sőt akár azt is, amiről eddig nem is tudta, hogy keresi!

Legyen szó babaápolásról, szoptatásról vagy etetésről, egy kis játékról, a babaszoba minden részletre kiterjedő felszereléséről, menő babakocsikról, gyerekülésekről vagy épp utazásról - nézz körül, mi minden babás témában otthon vagyunk!

Jó nézelődést, eredményes vásárlást és örömteli, boldog babázást kívánunk.

 

babiez - a bababarát áruház csapata

 

Blog

Okos kutyával tiszta marad a játszószőnyeg

 

Bevallom őszintén, hogy sosem voltam az a tisztaság mániás ember, de ez megváltozott akkor amikor Anyuka lettem. Közre játszott benne, hogy egy benti kutyánk volt, így amikor Anyává váltam, hirtelen rászoktam a napi szintű porszívózásra.

Míg csecsemő volt a gyermeket, addig a védőnő, igen sűrűn meglátogatott minket, és az egyik ilyen látogatás alkalmával megkérdezte, hogy raktam e már le a gyerek a földre. Mondta, hogy a kemény felületen sokkal jobban tudnak mozogni, és ez idáig eszembe se jutott, hogy a még kicsi babát letegyem. Majd mikor elment a védőnő eszembe jutott, hogy kaptam barátnőmtől egy játszószőnyeget, amit ideje lenne elővenni és használni. Viszont nagyon tartottam attól, hogy mi lesz, ha a kutya rámegy és tiszta szőr lesz, stb… De nem volt mese használni kellett, így tettem egy próbát, és a szoba közepére letettem. 

Nem gondoltam volna, hogy ilyen könnyű lesz a szobatisztaságra nevelés

 

 

Mint szerintem minden anyuka, úgy én is ezernyi kétellyel kezdetem a szülővé válást. Ahogy a lányom kezdett nőni, és újabb és újabb dolgot megtanulni, mindig új kihívásokkal találtam magam szemben. Ahogy nőtt, úgy merültek fel a kérdések az újabb korszakokhoz, ilyen volt a szobatisztaság is. Mikor közeledtük ehhez a témához, elképzelni se tudtam, hogy is kell ezt csinálni, ezért nagyon sok mindent elolvastam a témában. A legjobb cikk, amit ezzel kapcsolatosan találtam abban azt ajánlották, hogy ne erőltessünk semmit, hanem figyeljük a jeleket, és látni fogjuk mikor érett a szobatisztaságra a gyerek. Nálunk ez nagyon korán bekövetkezett, alig volt 1 éves a lányom mikor arra lettem figyelmes, hogy minden egyes pisinél húzogatja a pelenkát, olyan volt mintha zavarná, sőt néha láttam rajta azt is, hogy már mintha tudatosan intézné a dolgot. Ekkor jöttem rá, hogy eljött az idő, most már megérett a dolog. Így elhatároztuk, hogy teszünk egy próbát, gyorsan el is mentünk és vettünk egy bilit. Mondtam a kislányomnak, ha érzi, hogy kell pisilnie akkor szóljon és kipróbáljuk a bilit, persze ekkor még nem tudott beszélni, de a jelekből láttam, hogy kell neki, így gyorsan levettem a pelust és ráültettem a bilire, és igen, sikerült.

Mellszívó, amely elsőre ijesztőnek tűnik

 


Amikor terhes voltam a kislányommal, kb. félidőnél járhattam, mikor párommal elmentünk egy bababoltba, hogy felmérjük mikre is lesz szükségünk. Ahogy nézelődtünk és válogattunk a különböző termékek közt, párom megállt a mellszívóknál, és mondta, hogy nézzek szét, melyiket vegyük meg. Mondtam neki, hogy nem kell, nem szeretnék ilyet venni, de Ő nem tántorított, és kiválasztott egy kézi mellszívót. Mai napig nem mondtam el neki, de azért nem szerettem volna ilyet venni, mert számomra idegen volt, természet ellenes, valamint már csak a tudata is megrémisztett annak, hogy egy gép pumpálja a mellem. Mindig is érzékenyek voltak a cicijeim, még maga a szoptatást sem tudtam elképzelni nem, hogy egy ilyen gépet. De a lényeg, hogy végül megvettük a párom által kiválasztott kis eszközt, amit otthon jól el is raktam, látni se akartam. Aztán megszületett a lányom, és mit ne mondjak a szoptatás nem egészen olyan volt, mint elképzeltem, és egy kicsit sem hasonlított ahhoz, amiket meséltek. Fájt, iszonyatosan fájt nem is éltem még meg ilyet, és nem is értettem, hogy más anyukáknak miért nem fáj ennyire, és nekik mitől olyan csodálatos…. 

Lenyomatkészítő, ami örök emléket ad

 

 

Megmondom őszintén, hogy mindig is oda voltam a kisbabák kezükért és lábukért. Szerintem ezeknél cukibb nincs a világon. Nem változott ez akkor sem, mikor Anyává váltam. Folyton a gyerekem talpacskáját és kezecskéjét fotóztam, mindig a tenyeremhez raktam, és úgy méregettem, hogy mennyit nőtt. Nem akartam, hogy ezek a pillanatok elmúljanak, hisz olyan gyorsan nőnek a gyerekek, és biztosra vettem, hogy pár év múlva nem fogom tudni felidézni, hogy milyen apró kezei és lábai voltak. Mivel szerettem volna ezekre a pillanatokra örökké emlékezni, így vettem egy lenyomatkészítőt, ami segítségével megörökíthettem a gyerek kezének és lábának lenyomatát. Az első, amit vettem az egy gyurmaféle volt, amelybe bele kellett nyomkodni a gyerek kezét, majd ezután megszáradt, és így örök emléket ad a kis kezecskéjéről. Később azonban egy olyan lenyomatkészítő mellett döntöttem,

Két kocsi, két gyerek, négy autósülés

 

Bevallom őszintén, mi egy autós család vagyunk, szinte mindenhova kocsival megyünk, sőt nekem is a gyerekek miatt lett jogosítványom. Sose tudtam elképzelni, hogy én egyszer valaha is vezetni fogok, de amikor terhes lettem a második gyerekemmel, elhatároztam magamat, hogy már pedig nekem kell egy autó. Mivel vidéken lakunk, így ritkán járnak a buszok, és elképzeltem, hogy amikor majd megyünk a bölcsödébe, óvodába, legalább fél óra séta velük a buszig, és ha lekéssük, akkor egy órát várhatunk. Ezt nem akartam, így inkább megszereztem a jogsit és volán mögé ültem.

Ha gyerek van az embernek akkor nagyon sok mindre van szükség, és így van ez, ha még autód is van, akkor bizony az autóba is kellenek különféle kiegészítők elsődlegesen, mégpedig az autósülés. Mivel nekem két gyermekem van, így rögtön két autósülés kellett, ráadásul az sem volt mindegy, hogy milyen színű, mert az egyiknek lányosnak, a másiknak pedig fiúsnak kellett lennie. 

Játszva jó a fürdetés

Amikor a gyerekeim kicsik voltak, megmondom őszintén, nem igazán szerettem a fürdetést, emiatt ez a feladat mindig Apára hárult. Viszont onnantól kezdve, hogy a gyerekek már stabilan ültek, már átvettem sokszor ezt a szerepet, és elkezdtük a fürdést élvezni. Most lehet páran megfognak kövezni, de nagyon sokszor volt, hogy velük fürödtem. Egyrészt biztonságosabbnak tartottam, másrészt meg sokkal jobbakat játszottunk így, mint akkor. amikor én csak a kád mellett ültem. Emlékszem mindig kitaláltam valami újat, amiken mindig jókat kacagtak, hisz még a kisfejükben nem volt meg egyes dolgok / történések összefüggése. Ilyen volt az egyik kedvenc játékunk is, ami annyi volt, hogy elővettem egy üres flakont és a víz alá dugtam, ami akkor elkezdett buborékolni. Ez mindig nagyon tetszett nekik, jókat kacarásztak a buborékokon, és sokszor próbálták ők is utánozni a folyamatot, ami jó sokáig nem sikerült csak akkor, amikor már kicsit nagyobbak lettek. A másik kedvenc játékunk a habfújás volt, imádták amikor a tenyeremben lévő habot elfújtam és hullott, mint a szakadó hóesés. Persze ezt is próbálták utánozni, az meg nekem tetszett, hisz annyira cukik voltak, ahogy a fújó mozdulatot igyekeznek utánozni.

Esővédő a megmentő

 

Habár a babakocsinkhoz szinte az összes kiegészítő megvolt, még se bíztam bennük, de úgy voltam vele, hogy sosem lehet tudni mikor fog kelleni. Volt napernyőnk (jó ezt használtuk rendszeresen), szúnyoghálónk, esővédőnk, mindenféle babakocsira akasztható játékunk stb…. Igazából a játékokat és a napernyőt leszámítva sose használtuk egyiket se, de volt, mindig ott volt a babakocsi aljában.

A fiam körülbelül olyan 4 hónapos lehetett, mikor elmentünk az első mini nyaralásunkra, ami 4 napos volt. Nagyon meleg idő volt, egyszerűen egy percig se lehetett megmaradni a napon, csak víz közelben, árnyékban volt elviselhető a hőség. Szerencsére, ahol nyaraltunk onnan nem messze volt egy szuper kis strand, ahol szinte az egésznapot ott töltöttük, ebben a pár napban mindig elmentünk oda. Az utolsó napon mikor szintén elmentünk erre a strandra, megint iszonyat hőség volt, már a nap vége felé jártunk és épp kezdtük összecsomagolni a strand holmikat, amikor egyik pillanatról a másikra óriási vihar kerekedett, csak úgy ömlött az eső ránk.

A világ legviccesebb dolga egy csörgős játék

 

 

Mielőtt megszületett lányom, az első kis játékát nagyon izgatottan vettem meg, és bíztam abban, hogy majd ez lesz a kedvenc játéka. Persze nem így lett, de mikor még kicsi baba volt, és már kezével-lábával tudott kapálózni, és fogni dolgokat, akkor vettem neki különböző rágóka és csörgő játékokat. A rágókákat előszeretettel rágcsálta, és a csörgőkkel is jól eljátszott. Egyik nap nem tudtam már mit játszunk és kitaláltam, hogy az egyik csörgő játékkal bohóckodok neki. Úgy játszottunk, hogy háton feküdt a járókába, én pedig a csörgőt a magasból elkezdtem leengedni felé, eközben mondókáztam, majd ezt újra és újra megcsináltam, közben kicsit rázogatva a csörgőt. Ekkor hallottam először a lányomat kacagni, annyira tetszett neki, és annyira nevetett, egyszerűen megtudtam volna zabálni, még videóra is vettem. Sokszor játszottuk ezt, és mindig ugyanúgy kacagott, imádtuk ezt a játékot.

Annyire bevált nálam ez a kis játék, hogy mikor megszületett a fiam, gondoltam nála is teszek egy próbát ezzel a csörgős játékkal, és láss csodát, nála is bevált. Habár nem kacagott annyira felszabadultan mint a lányom, de Ő is nagyokat mulatott, ráadásul fiam elég nyűgös baba volt, de ezzel mindig jókedvre tudtam deríteni.

A szobatisztaság vs. kényelem




 

Sokan mondják, hogy a fiúgyermekek „lusták” és hogy sokkal érzékenyebbek, mint a lányok. Mindig is csak mende-mondának tartottam ezeket, egészen addig míg nem lett egy fiam. Azt figyeltem meg, hogy a fiam sok mindent sokkal később kezdett el csinálni, mint a lányom. Később tanult meg, ülni, menni, biciklizni és bizony a szobatisztaság is sokkal később jött el nála. Olyan kétéves lehetett a fiam, mikor láttam, hogy megérett a bilibe szoktatásra, de Őt nem igazán érdekelte a dolog. Még a pisiléssel nem is nem is voltak olyan nagy problémák, hisz az még tetszett is neki, hogy le tudja pisilni a fát, így ez a rész nem is volt nehéz. Én azt mondanám, hogy 2 éves korában félig szobatiszta volt, hisz a pisi, az ment szó nélkül, azonban a nagy dolog már egy keményebb dió volt. Minden egyes alkalomnál mikor érezte, hogy kell neki, azonnal követelte a pelenkát, és egyszerűen hallani sem akartam a biliről.

A jó pelenkázótáska kiválasztása

 

Tapasztalatból mondhatom, hogy minden egyes babatermék / kiegészítő jó megválasztása igen fontos. A sok téves vásárlás után, őszintén mondhatom, hogy hirtelen felindulásból NE vegyünk semmit, mindig gondoljuk át, hogy mi az, amire szükségünk van, mi az, ami kielégíti a vágyainkat. Legyen szó babakocsiról, napernyőről, vagy egy pelenkázótáskáról mindig, de mindig gondoljuk át, hogy pontosan milyen igényeknek / szempontoknak is kell megfelelnie. Én szinte minden vásárlásomnál pórul jártam, mert mindig hirtelen fellángolásból választottam, nem pedig a szerint, hogy milyen elvárásoknak kell megfelelniük az adott tárgynak. Így voltam a pelenkázótáska választásánál is, az első amelyiket vettem túl kicsinek bizonyult, hisz kezdő anyuka ként nem mértem fel, hogy egy ilyen táskában mennyi mindennek is kell elférnie, így mindig szenvedtem, hogy mit hova is rakjak. 

Oldalak