Hinta-palinta….

Amikor a kislányom megszületett, akkor rengeteg dolgot kaptunk az egyik rokontól, akinek akkor már fél éves volt a gyereke, s így már nem használták azokat. Kaptunk kiságyat (másikat vettek maguknak), pihenőszéket, és egy hintát. Ez a hinta azonban nem az, amire egyből asszociálunk, hanem ez egy kifejezetten babáknak szánt hinta. Nagyon szuper kis találmány, egy kis fészek szerű szék van rögzítve az állványra, amely hintáztatja a babákat. Elsőre kicsit ódzkodtam tőle, bár nem tudom miért, talán az idegensége miatt, hiszen addig nem is tudtam, hogy van ilyen. De bevallom őszintén nagyon jó kis dolog volt. Többféle fokozatba lehetett állítani, vagyis, hogy milyen tempóban ringassa a babát, volt zenélő és rezgő funkciója is, valamint még kis játékok is lógtak rajta. A lányom nagyon szeretett benne lenni, nagyon élvezte minden egyes funkcióját. Nagyon sajnáltam mikor kinőtte, mert órákat tudott volna benne lenni, nem csak megnyugtatta, de jókat is játszott benne.

Aztán mikor kicsit már nagyobb lett, kapott egy rugós hintát, amint szintén nagyon élvezett, óriásiakat nevetett benne, élvezte ahogyan a lábával ellöki magát a földtől. Sajnos azonban ezt is nagyon hamar kinőtte, azt mindig is tudtam, hogy gyorsan nőnek a gyerekek, de sose gondoltam volna, hogy ennyire. Így aztán eljött az ideje a játszóterezésnek, és vajon mi volt a kedvenc játéka? Természetesen a hinta. Egyszerűen imádta, én meg, mint aggódó első gyermekes anyuka alig mertem lökni, mindig csak egy picit, épphogy csak himbálózzon. Emlékszem mindig énekeltem neki, hogy „hinta-palinta, régi Duna kis katona, ugorj a Dunába, Zsupsz” és a zsupsz után mindig kacagott.

Ahogy múlt az idő úgy szereztünk neki itthonra az udvarra is hintát, először olyat, amiből nem tud kicsúszni, majd egy fából készültet és végül pedig olyat, ami már csak egy laphinta. Emlékszem nagyon sokszor próbáltam neki elmagyarázni megmutatni, hogy hogyan tudja magát hajtani, de mindig ellenkezően csinálta, majd egyszer a kis barátnőjével egymás mellett hintáztak, aki megmutatta neki a helyes technikát. Azóta egyedül hajtja magát és imád egyre magasabbra és magasabbra menni.