Már pedig külön fog aludni a gyerek, vagy mégsem? | babiez - A BABABARÁT ÁRUHÁZ

Már pedig külön fog aludni a gyerek, vagy mégsem?

 

 

A mai napig sok emberből kisebb vitát vált ki, ha feljön a kisgyerekkel együtt alvás témája. Amikor terhes voltam a lányommal, szentül megfogadtam, hogy az én gyerekem már pedig külön szobába fog aludni, de ezt az elvemet már a kórházban „felrúgták”. Már az nap velem aludhatott amikor megszületett, persze külön kiságyban, de már az első tudtam, hogy nem fogom tudni magára hagyni, így amikor végre haza mehettünk az első dolgom az volt, hogy kértem Apát tegye be az én ágyamat a gyerekszobába. Onnantól kezdve borult az elv, hiszen voltak olyan esték mikor nem csak egy szobában hanem egy ágyban is aludtunk. Emlékszem amikor a gyerekszobát még csak rendezgettem, igyekeztem a kiságy legtökéletesebb helyét megtalálni, beleraktam a légzésfigyelőt, és kialakítottam a tökéletes gyerekszobát. Sokszor az elképzeléseink és a valóság nem egyeznek. Így hát maradtunk egyszobában, emlékszem a kiságyának az egyik oldalsó rácsát levettem, az én ágyamat pedig mellé toltam, ezzel egy babaöblöt alakítottam ki, így együtt, de még is külön aludtunk.

Majd, amikor született a fiam megfogadtam, hogy erős leszek és nála nem gyengülök el. Ez nagyon jól is ment az első fél évben, amikor egyszer csak a kicsi nagyon csúnyán megfázott. Szegénykém csak akkor kapott rendesen levegőt amikor függőlegesen a karomban tartottam, vagy amikor rajtam feküdt. Ennél a betegégnél dőlt igába minden, hisz mivel nem kapott rendesen levegőt, nem tudott aludni, ezért magamhoz vettem (most sokan megköveznek majd), és amíg beteg volt rajtam aludt, így könnyebben tudott lélegezni. Próbáltam, hogy a kiságyban lévő matracot picit megemelem, de sajnos nem segített, így csak ez a megoldás maradt. Gondoltam mi baj lehet majd, ha meggyógyul alszik újra a helyén. Gondoltam…. hát persze, én meg a gondolataim, ahogy az lenni szokott… Az úrfi ugyanis rájött, hogy sokkal jobb Anyával aludni, mint egyedül, onnantól kezdve nála is borult az elv.  Tudom az én hibám lehettem volna keményebb, és csak pár napig lett volna nehéz, de hát ki tud egy kisbabának nemet mondani?