A megpróbáltatásokat tűrő etetőszék | babiez - A BABABARÁT ÁRUHÁZ

A megpróbáltatásokat tűrő etetőszék


A kisbaba életben különböző szakaszok vannak, amelyekkel sok esetben meg kell küzdeni, szerencsésebb esetben pedig örömmel éljük át. Ez utóbbira kevesebb példa van. A mi esetünkben azt is mondhatom, hogy egyáltalán nincs. Számomra minden szakasz egy – egy küzdő tér és idő volt, főképpen, ami a táplálkozási szakaszokat illeti. Igyekeztük követni a szakirodalmat és mindent is úgy csinálni, ahogyan a nagy könyvben meg van írva. Na és pontosan itt hibáztunk. A csepp kislányom nem az a baba volt, amelyekről a könyvek írnak. Ő már az első napokban meg is mutatta ezt, amikor a cicit még csak befalni sem akarta. Erőltettük, nem adtuk fel, már pedig anyatejet fog kapni, de hiába. A sok próbálkozásnak, erőltetésnek az lett a vége, hogy se tej, se cicizés. Így jöhetett a cumisüveg és a jól bevált tápszer. Szóval tápszeres gyerekem lett. 

Aztán következett a hozzátáplálás időszaka. Újabb szakasz, újabb küzdelem. Szintén követtük a szakirodalmat és úgy ahogy le volt írva feketén – fehéren kezdtük a pürésített gyümölcsökkel, zöldségekkel, mint a krumpli, édesburgonya, répa, körte, brokkoli stb. Az édesburgonya és a körte még elég tűrhetően lecsúszott, de a répával és a brokkolival már komoly gondok voltak. Nagy szerencsénk volt az etetőszékkel, hiszen minden egyes étkezés alkalmával több került a székbe, székre, mint a kishercegnő pocakjába. Pontosan a gyerekhez illő etetőszéket választottunk. Ismerve őt tudtuk, hogy az etetőszék strapabíró és jól tisztítható kell legyen, különben nagyon rövid életű lesz. Szó szerint, amikor répa vagy brokkoli volt az ebéd még az ég is sárga vagy zöld volt. Úgy fújta szembe velem, ahogy közelítettem felé a kiskanállal, mintha lufit kellett volna fújni. Szerencsére az etetőszék a nagyját kifogta, így a földre került egy kevés és néhány darab pedig rám. Sose tudtuk megszerettetni vele ezt a két ételt. 
Egyik alkalommal az én hős férjem vette kézbe az etetést, általában az volt mindig, hogy én nem vagyok elég türelmes, rágörcsölők, érzi rajtam a gyerek ezért tör ki a káosz. Nos, apuka gondosan előkészítette a terepet, a gyereket bele helyezte az etetőszékbe, bekötötte úgy ahogy kell. Minden adott volt a tökéletes étkezéshez. Csak aztán jött a brokkoli és egy másodperc alatt, ahogyan közeledett a gyerek felé a kiskanál úgy repült ezer fele belőle a brokkoli. A férjem nem adta fel, csak miután már az egész tányér brokkoli az etetőszéken, a gyereken, rajta és az ebédlő különböző pontjain volt. A legkitartóbb a történetben az etetőszék volt, csendben, szó nélkül bírta a megpróbáltatásokat!