Összecserélt cumisüveg

A kislányom születése után az megszokott életformánk teljesen megváltozott. A hétvégi lustálkodásoknak nyoma sem volt, minden reggel már 7 órakor indult a nap. Mondjuk ez hétközben nem volt olyan szokatlan, a férjem amúgy is korán kellett keljen a munka miatt, én meg a reggelit készítettem neki, közösen kávéztunk és mindenki ment a maga dolgára. Én néha vissza bújtam a kishercegnő mellé, ha olyan szerencsém volt és nem ébredt meg, vagy éppen jóllakott ő is és vissza aludt. Mivel nem termelődött elég tej nálam ezért már három hónapos kora után tápszert kapott, így a cumisüveg hamar a barátunk lett. Ellenben az éjszakai etetések ezáltal kimaradtak. Este mindig későn evett és aludt el, éppen ezért reggel 7-ig nem volt gond. Ilyenkor megitta a cumisüvegből a tejet és ha vissza aludt, akkor én is aludtam egy jót vele, ha meg nem akkor indult a nap. 

Egy év gyes után mentem vissza én is dolgozni, ami be kell vallanom elég nehéz volt az elején. Főleg addig, amig megszoktuk a bébiszittert. Az elején, amikor vissza mentem dolgozni édesanyám segített két hétig, de mivel neki is dolgozni kellett, ezért szükség volt a bébiszitterre. Szerencsére nem volt probléma a kislányommal, elfogadta a bébiszittert, inkább velem volt a gond, nehezen szoktam meg ezt az új helyzetet. Volt olyan, hogy amig beértem a munkahelyemre sírdogáltam az autóban, de hát ez ilyen, fel kell dolgozni bizonyos dolgokat és elengedni. Ahhoz ragaszkodtam, hogy reggel én rendeztem el a kislényomat, én öltöztettem fel, tettem tisztába, megettem stb., mire megérkezett a bébiszitter már csinosan vártuk. Ezért a legtöbbször rohanás volt a reggelem. Így történt meg, hogy egyik reggel a cumisüveget vittem el a termosz kávé helyett. Ott volt a cumisüveg a konyapulton, az alján minimális tej, amit meghagyott a kislányom, mellette pedig a termosz tele kávéval. Én a nagy rohanásban fogtam a cumisüveget be a táskámban és indulás. Bent az irodában vettem észre, hogy a cumisüveg és annak tartalma nem fog energiát adni nekem a mai naphoz.