Paplan helyett is takaró | babiez - A BABABARÁT ÁRUHÁZ

Paplan helyett is takaró

Az életben vannak fordulópontok, amelyek során teljesen más értelmet nyer minden, egy ilyen fordulópont a gyerek születése is. Emlékszem, amikor megtudtuk, hogy várandós vagyok vegyes érzelmek töltöttek el, egyrészt mert valójában még várni szerettünk volna a baba projekttel, másrészt mert igazi boldogság kerített hatalmába. Leginkább attól féltem, hogy nem fogok tudni megbirkózni a feladattal, és nem leszek jó anya. Sok videót néztem, könyvet olvastam, míg a nővérem nem nyomta be a féket, és nem kaptam tőle egy alapos fejmosást. Igazából nem azért tette, mert butaságokkal tömtem a fejem, hanem mert mindenfélét összeolvastam, videókat néztem, és a sok információ áradat miatt kezdtem bepánikolni. 

Attól féltem, hogy nem fogom majd tudni, hogyha sír a pici éppen miért sír, mit kell nekem tennem, meg hogy elég tejem lesz ahhoz, hogy egészségesen fejlődjön, stb. Folyamatosan pörgött az agyam azon, hogy mit hogyan csináljak. Amikor végre megszületett a kisfiam, mintha minden megváltozott volna, amikért aggódtam, azok természetesek lettek. Ha sírt tudtam, hogy mit kell tennem, hogy megnyugodjon. Az volt a legkellemesebb érzés, amikor oda bújt hozzám, éreztem a kis szuszogását, a puha bőrét, a tökéletes illatát. Figyelmeztettek is a „nagyik”, hogy ne vegyem fel egyfolytában, mert felkap és aztán akkor nézhetem magam. Ezt nagyon röviden le is zártuk, annyival, hogy az én gyermekem, ezért, ha felkap nekem kell szembenéznem a helyzettel. Hát, azért zárójelesen, de igazuk volt a nagyiknak, egy az egyben felkaptattam a kisfiam.
Volt nekünk egy kicsi puha takarónk, abba mindig pólyáltam bele és úgy kellett elaltatni. Olyan kis mackó mintás volt a takaró, hihetetlenül puha anyagával teljesen belopta magát a kisfiam szívébe. Éjszaka paplan helyett a mackós takaróval takartam be, pont elegendő volt, nem fázott alatta, és nem is volt olyan meleg, hogy bele izzadjon. Igyekeztem mindig akkor kimosni, amikor éppen nem kellett használni és gyorsan meg is száradt, télen a radiátoron szárítottam, nyáron pedig kint a teraszon a meleg napsütésben. A macis takaró végig kísérte a pici babakorát, még most is meg van, viszont most már nem tudjuk használni, mert kilóg alóla.