Pókemberes kiságy, vagyis úton a külön alvás felé

Megmondom őszintén, hogy ezt a külön alvásos témát mindkét gyermekemnél jól elszúrtam. A lányommal már rögtön születése után, a fiamnál pedig párhónaposan rontottam el. Ezt részben bánom, részben meg nem. Imádok velük aludni, viszont néha meg sok, hogy még alvásnál sincs meg a magánszférám. A lányomnál ezt a problémát úgy-ahogy gyorsan megoldottam, olyan 1,5 éves lehetett mikor megkapta az első igazi kiságyát, ami igazán csajos volt. Az elején ugyan nehezen szokott bele, de végül nagyon megszerette. Az eredeti baba kiságyban úgy aludt, hogy az én ágyamhoz volt tolva, levéve az oldalsó rácsos rész, majd mikor a testvére megszületett, a kiságy átszállt a tesóhoz, onnantól kezdve, Ő az apukájával aludt a francia ágyban, az öcsi meg a kiságyban én meg vele egy szobában.

Ahogy nőttek a gyerekek, úgy ragaszkodtak egyre jobban ahhoz, hogy mind 3-an együtt aludjunk.  Így egyszobába költöztünk és úgy aludtunk, a fiam ekkor már velem aludt egy ágyban. Mivel mindenki velem szeretett volna lenni, ezért úgy döntöttem, hogy eljött az ideje annak, hogy a fiam is kapjon egy új ágyat. 

Vettem is neki egy autósat, ami elsőre nagyon tetszett neki, azonban nem annyira, hogy lemondjon arról, hogy mellettem aludjon. Mivel a fiam mellettem aludt, ezért a lányom is szeretett volna, hozzá teszem teljesen jogosan. Így aztán voltak különböző variációk az alvásra. Először a két ágy közé beraktam egy matracot, hogy kettőjük közt legyek, de nem volt jó, fiamnak nagyon nem tetszett az ágya, így mellém feküdt, de akkor már a lányom is, aztán feküdtünk közösen egy nagy matracon, majd egy szobában próbáltam a három ágyat úgy forgatni, hogy mindkét gyereket tudjam simogatni, de ez sem jött be. Végül eszembe jutott, hogy lehet tényleg valami nem jó azzal az ággyal, így közösen kiválasztottuk az új kiságyat, ami nem csak kényelmes volt, de még Pókember is. Ahogy látom, ez az ágy jó választás volt, mert tetszik neki és jókat alszik benne. Most jelenleg ott tartunk, hogy a lányom alszik a saját kis ágyikójában, a fiam pedig néha nálam, néha meg a sajátjába.