Velünk nőtt a mancsos babatakaró | babiez - A BABABARÁT ÁRUHÁZ

Velünk nőtt a mancsos babatakaró

 

 

Az egész család izgatottan várta kisfiam születését. Ő volt az első unoka mindkét részen, ezért már pocakban igyekezte mindenki elkényeztetni. Egyfolytában noszogattak, hogy egyek, hogy pihenjek, hogy ne fárasszam ki magam, hogy sok gyümölcsöt és zöldséget fogyasszak, ne igyak túl sok kávét stb. Egyszóval mindenki is a jót akarta, és ezzel az őrületbe kergettek. Akkor borultam ki teljesen, amikor elkezdték nélkülem berendezni a gyerekszobát. Ott, akkor elszakadt a cérna, gyakorlatilag elkergettem mindenkit a lakásból. Lett is puffadás belőle, de arra fogták, hogy a hormonok dolgoznak nálam, és nem sértődött meg senki. Lehet jobb lett volna, ha megsértődnek .

Amikor a kisfiam megszületett, akkor sem élvezhettük a kicsi család együttlétét, hiszen egy hétre oda költözött édesanyám, utána meg anyósom. Jó szándék vezérelte mindkettőt, és mi, mint tapasztalatlan szülők nem szólhattunk bele. Szinte két hónapos volt Marci fiam, amikor csak hárman élveztük a mindennapokat, és bevallom, hogy azok voltak a legjobb napok. A lányommal már nem volt szükség albérlőkre .

 

Na szóval Marcit mindenki rajongásig szerette, és a nagyszülők mindent is meg akartak neki venni. Anyukámtól kaptunk egy nagyon aranyos babatakarót, világos barna színű volt, a közepén egy kis kutya és az egész babatakaró tele volt apró mancs nyomokkal. Nekem is nagyon tetszett, ízléses volt, puha és abszolút bababarát. Marci is nagyon megkedvelte ezt a babatakarót, olyan jókat aludt benne, vittük is magunkkal mindenhova. Egyik alkalommal elmentünk a tengerre és a mancsos babatakaró otthon maradt, gyors postával utánunk kellett küldjék. Ennyire rajongtunk a babatakaróért. Amikor már kinőtte, nem volt elég Marcinak akkor is ott kellett legyen mellette és úgy tudott elaludni. Marci gyerek eléggé érdekes gyerek volt, megvoltak a fixei, mint például az, hogy nem vette fel a hálózsákot, és csak a lábát engedte betakarni. A mancsos babatakaró pedig pont jól fogott, hiszen a derekára tekertem és egy szalaggal átkötöttem, így nem kellett attól tartanom, hogy éjszaka megfázik, a babatakarót pedig magán hagyta, mivel vele együtt nőtt.  Mai napig őrizzük és gyakran kell mesélni neki azokat a vicces történeteket, amelyek a babatakaró miatt történtek meg velünk.