Alvókák tárháza

Emlékszem mindig is vártam azt a pillanatot amikor majd saját gyermekeim ragaszkodni fognak egy-egy plüss játékhoz. A mi esetünkben ez a pillanat amilyen „későn” érkezett el, annál jobban elhatalmasodott felettünk. Az első, talán 1-2 évben alig volt plüss játék otthon, talán csak 1-2 darab, de nem is volt többre szükség, hiszen mindenki úgy ragaszkodott a sajátjához, hogy nem is volt többre igény. Aztán egyszer csak felnyílt a szemük és láttak, hogy más plüssök is léteznek a világon, ami picit jobban tetszik, és ezzel elindult egy hullám, majd bejöttek a kedvenc mesék plüssei is. Ezt még mind lehetett volna koordinálni, de mivel elég nagy a rokonság, így persze mi mást is venne egy kis gyermeknek a család, ha nem plüsst. Egy időben jeleztem mindenkinek, hogy nem vehetnek plüss játékot mert már nem tudjuk hol tárolni őket, amit szerencsére mindenki be is tartott. Na de, mit gondolnak, oviban a névnap, születésnap alkalmára mit kapnak a gyerekek? Naná, hogy plüsst. Vettem egy szuper kis hálós zsák szerű játéktárolót, amit fel lehet akasztani akár a plafonra, és mivel kb 4-5 rekesze van, így kényelmesen elférnek benne ezek a játékok.

 Mondom kényelmesen, jah nem, még sem, megtelt, már a gyerekágy is tele van plüssel, hisz kell az alvóka. Aztán eszembe jutott, hogy egy korábban vett tárolórendszerből maradt még pár rekesz, amit össze lehet szerelni. Gyorsan elővettem, Apával összeraktuk és az ágyakban lévő alvókákat beletettük. Ahogy látom ez is csak ideiglenesen fogja megoldani a problémát, de a gyerekek nagy örömmel mennek és válogatják ki az aznapi alvókájukat, és tudják, ha kivesznek valamit, akkor helyette bele is kell tenni valamit. Bár úgy érzem még így is ellepnek minket ezek a kis állatkák, de már egy fokkal átláthatóbb. Nevetni fognak, de míg ezeket a sorokat gépelem, addig körülnézve a szobában 6 db ilyen plüsst is látok különböző pontokon, lassan boltot nyithatnánk. Gondolkodtam már azon, hogy elajándékozzuk ezeket, de „sajnos” minden egyes alvókat számon van tartva.