Babatakaró, piros pöttyös babatakaró

Az alma nem esik messze a fájától – tartja a mondás és valóban így is van. A kislányom alvási szokásai pontosan ugyanolyanok voltak, mint az enyém. Én soha nem szerettem betakarózni, ha elálmosodtam, akkor nekem le kellett feküdni, nem számított az sem, ha nem otthon voltam, képes voltam széken, fotelben, édesapám ölében, autóban bárhol aludni. Az én pici hercegnőm is pontosan ugyanilyen, annyi különbséggel azért, hogy az apjától örökölt egy adag makacsságot is.

Akárcsak én a kislányom sem szeret betakarózva lenni. Én azért annyira kiegyeztem annak idején a szüleimmel, hogy csak a lábamat dugtam ki a takaró alól, de ez a figura nem ment az én kis manómmal. Őt egyáltalán nem lehetett betakarni, amíg nem találtunk rá a piros pöttyös babatakaróra. Anyukámtól kaptuk ajándékba a kicsi piros pöttyös babatakarót, és az együtt nőtt vele. Amíg kisebb volt azzal az egy babatakaróval engedte betakarni magát, de mással még csak próbálkozni sem lehetett. A pöttyös babatakarónagyon jó minőségű, puha és viszonylag elég vastag is volt, nem fázott meg alatta. Azért a pizsamát is úgy választottam, hogy az átlagosnál picivel vastagabb legyen, elkerülve a megfázás minden lehetőségét.

A piros pöttyös babatakaró ma is velünk van, most hároméves Panna lányom és úgy használjuk, hogy a derekára csavarom és szintén egy piros masnival átkötöm. Ebben a formában mai napig hajlandó csak és kimondottan a piros pöttyös babataróval úgymond betakarózni. Amig kicsi volt, addig nem volt probléma, mert rendesen be tudtam takarni vele, de ahogy nőtt megoldást kellett találni, hogy legalább a dereka és háta valamilyen formában védve legyen, így folyamodtunk ehhez a megoldáshoz. Egy ideig még tudjuk alkalmazni, ellenben, ha már nagyobb lesz, akkor a babatakaró helyett egy másik takaróra kell váltanunk.
Családi összejövetelek alkalmával jókat szórakozunk Panna babatakaró mániáján. Egyik alkalommal apósom megjegyezte, hogy ha nem akar megválni tőle, akkor majd férjhez adjuk a piros pöttyös takaróval együtt. Én személy szerint nem erőltetem, még kicsike ahhoz, hogy problémát jelentsen ez a mánia, és amúgy is, ha neki így kényelmes aludni, akkor egyáltalán nem fogom rendes takaró alá kényszeríteni.