A várandóságom ideje alatt nagyon sokat gondoltam arra, hogy mi lesz, ha nem lesz elegendő tejem, hogy fogom egészségesen táplálni gyermekemet. A gondolataimnak meg volt a teremtő ereje, ugyanis, amikor megszületett a kisfiam már a korházban szükség volt tápszert adni neki, mert nem tudott szopizni, nem is akarta befalni a cicit. Két hónapig folyamatosan próbálkoztunk, kisebb nagyobb sikerrel, volt, amikor jó sokat szopizott volt, amikor szinte semmit. Így a hozzátáplálást folytattuk egészen másfél éves koráig, amikor átálltunk a tehéntejre. Nem is volt probléma sem a tápszerrel, sem a tehéntejjel, mindkettőt nagyon szerette, sőt mai napig este megiszik egy pohár tejet.